A LEBONYOLÍTÓ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA
A Művelődési Ház 200 fős nagyteremmel és 100 fős előadói teremmel rendelkezik. A közművelődéssel kapcsolatos feladatokat 1 fő önkormányzati dolgozó látja el. Az elmúlt években a színvonalas közművelődési programok megvalósításán munkálkodott. Legfontosabb feladata a közösségi élet élénkítése, ennek szellemében a kisközösségi rendezvények, a helyi ünnepek és megemlékezések szervezése. A közművelődési munkában hangsúlyos szerepet kap a közösségi élet erősítése, a helyi ünnepek megőrzése, gazdagítása, a közös kulturális élmények identitáserősítő, személyiségfejlesztő lehetőségeinek kihasználása. A rendezvények szervezésénél nagyon fontos a nemzettudatos magatartás erősítése, a szűkebb lakóhely történelmének, hagyományainak ismeretén túl a magyarság és együtt élő kisebbségek kulturális értékeinek közvetítése.
A két (partner) oktatási intézménnyel a Művelődési Ház megállapodás alapján évek óta együttműködik a korosztályoknak megfelelő rendezvények szervezésében, lebonyolításában. Az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított a helyi igények felmérésére, helytörténeti kutatásokra, az intézmény arculatának megtervezésére. A rendezvények összeválogatásánál figyelembe vette a fiatalabb és idősebb korosztály igényeit is. Alkalmat teremtett továbbá a környékbeli települések számára a szakkörök, versenyek, klubok elérhetőségére.
Legfontosabb tevékenységei:
- Civil szervezetek működési feltételeinek biztosítása:
Bercelért Közalapítvány, Berceli Hagyományőrző Népdalkör,
- Községi és iskolai rendezvényei:
Óvodások, általános iskolások számára rendezvények, vetélkedők, egészségügyi, informatikai előadások, falunapi rendezvényeken vetélkedők, színházi előadások szervezése.
Több községi rendezvény szervezője:
- A „falunap”-on belül hagyományőrző programként kerül minden évben megrendezésre a nagyszabású és magas színvonalú „Szüreti felvonulás”.
Napjainkban is léteznek az itt élők között szoros kapcsolódási, interperszonális rendszerek, de már nem lehet ezeket egységesen, az egész település szintjén kezelni. A hagyományos falusi élet megőrzése a legidősebb generációhoz kötődik. A felnövekvő új generációk már nem tartják fontosnak a tradíciók és szokásrendek átörökítését, a rurális értékek megőrzését. Ezért a közösségi életet kis csoportokban kell újra gondolni, melyek a közös érdeklődés vagy hasonló életkor szerint kovácsolhatók egységessé. A kohézió alapja a személyiségtől függő, egyéni motiváció lehet csupán. A közösségi élet szempontjából kiemelkedő jelentőségű a pályázó intézmény szervezeti egységeinek együttműködése, a formális és informális nevelés és a közművelődési munka kölcsönös egymást erősítő hatásának kiaknázása, az együtt dolgozás lehetőségeinek további bővítése.